Életrajz:1
2009.01.12. 09:38
Nos hát.. hol is kezdjem. Átlagos csecsemő voltam,mint mindenki itt a Földön. 5 éves koromban kezdtem el zenével foglalkozni-hozzátenném,nem akartak felvenni zenesuliba,de annyira "tehetségesnek" tartottak,hogy kockáztattak,így mégiscsak felvettek. Azóta is ezt az ipart űzöm immár 13-lassan 14-éve. A családom segített ahol csak tudott. 8-ik után megpróbálkoztam a konzervatóriummal,fel is vettek Kecskemétre a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközép Iskolába. Nagyon örültem neki :) de ott,illetve akkor kezdődtek a bajok. Elszakadtam a családtól,anyutól. A 4 év alatt a tanárom kiidegelt,ezért át kellett mennem egy másikhoz.. de is Ő ugyanazt tette.. nem tudom,lehet hogy bennem volt/van a hiba...? 12. volt a legzűrösebb évünk. Szalagavató,ballagás,érettségi,felvételik.. végül felvettek Vácra. Most odajárok suliba,hetente 2-szer-mert csak akkor vannak óráim. A többi nap dolgozom-mint már írtam az előző bejegyzésben. Jelenleg a kezemmel gondok vannak-egy ganglion okozott nekem bonyodalmakat-szerencsére már nincs velem,remélem nem lesz több utódja. Kiskoromban a családunk még átlagosnak számított..viszonylag jól éltünk,anyu apu megvoltak..aztán ahogy nőttünk a Hugaimmal egyre többet veszekedtek. Apám szenvedély beteg lett. Cigi,pia és néha szerencsejátékok. 15 éves voltam mikor megtudtam,anyu el akar válni apumtól. 2 éve lassan hogy elváltak. Apu nem messze lakik tőlünk,mégsem látogatjuk olyan sokszor. Most is iszik. Nem tudja letenni az italt. Anyu és apu között 20 év volt a korkülömbség-engem sosem zavart. Apám 62 éves, nem látszik rajta. A maga módján jó ember,mindig igyekezett nekünk megteremteni a maximumot. Sok mindent tett értünk. NAgyon szeret bennünket.. néha hiányzik hogy nincs itt. Hozzátartozott a mindennapjainkhoz..De már nincs itt.. Sajnos egyre inkább azt veszem észre nála,hogy szellemileg kezd leépülni. Nem tudom mi tévő legyek..hogy segítsek neki? Anyu segít neki ahol és ahogy tud és én is.. anyu szerint gyám kellene apu mellé,mert sokszor nincs már tudatánál. És félek,nem is lesz már.. soha.. :(
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.